Igen, tudom, persze, hogy szörnyű a helyzet, világválság
van, adónövelés, segélymegvonás meg a többi. De a mai napon rádöbbentem, hogy
nem csak nekem tűnt fel a
régi-új divat: a magyar önsajnálatba merülés.
Mélyen magunkba kell ahhoz néznünk, hogy azt tudjuk mondani, mi magyarok nagyon kettős lelkű alakok vagyunk.
Egyrészről mérhetetlenül büszkék tudunk lenni a múltunkra, hagyományainkra és sikereinkre. Rengeteg időt fordítunk a kultúra ápolására, a művészet támogatására, vagy éppen a Nobel-díjasaink ismertetésére. Amikor az Olimpiai Játékok zajlottak, hirtelen pár percre mindenki nagyon sportolónak és még inkább nagyon magyarnak érezte magát. És rajtam kívül több millióan értik, hogy mire gondolok, ha azt mondom: "Soproni reklám".
Ekkor még azt hiszed, hogy szereted Magyarországot.
Amint azt mondom, hogy továbbtanulás, vagy elhelyezkedés, már más a helyzet. Ugyanúgy érted, hogy mire gondolok, csak ez esetben egy fintor jelenik meg az arcodon, és úgy érzed magad, mintha a fogadat húznák. Pedig aki valóban akar valamit, az megoldást keres és nem kifogást. Soha senki nem mondta, hogy könnyű lesz, sőt, előre megmondták neked, hogy nehéz lesz. Akkor most mégis miért csodálkozol?
Megijedtél. Ilyenkor mit szokott csinálni egy állat? Menekül.
És mik volnánk mi? Miért teremtett minket az Isten erre a Világra?Kalandvágyból?
Nem. Isten egy gondolkodó lényt teremtett: EMBERT. Az ember attól különbözik az állatoktól, hogy gondolkodik és önálló döntéseket hoz.
Nem menekül, hanem szembenéz a problémákkal és megoldja azokat.
Én csupán a következők megfontolását kérem mindenkitől:
Mélyen magunkba kell ahhoz néznünk, hogy azt tudjuk mondani, mi magyarok nagyon kettős lelkű alakok vagyunk.
Egyrészről mérhetetlenül büszkék tudunk lenni a múltunkra, hagyományainkra és sikereinkre. Rengeteg időt fordítunk a kultúra ápolására, a művészet támogatására, vagy éppen a Nobel-díjasaink ismertetésére. Amikor az Olimpiai Játékok zajlottak, hirtelen pár percre mindenki nagyon sportolónak és még inkább nagyon magyarnak érezte magát. És rajtam kívül több millióan értik, hogy mire gondolok, ha azt mondom: "Soproni reklám".
Ekkor még azt hiszed, hogy szereted Magyarországot.
Amint azt mondom, hogy továbbtanulás, vagy elhelyezkedés, már más a helyzet. Ugyanúgy érted, hogy mire gondolok, csak ez esetben egy fintor jelenik meg az arcodon, és úgy érzed magad, mintha a fogadat húznák. Pedig aki valóban akar valamit, az megoldást keres és nem kifogást. Soha senki nem mondta, hogy könnyű lesz, sőt, előre megmondták neked, hogy nehéz lesz. Akkor most mégis miért csodálkozol?
Megijedtél. Ilyenkor mit szokott csinálni egy állat? Menekül.
És mik volnánk mi? Miért teremtett minket az Isten erre a Világra?Kalandvágyból?
Nem. Isten egy gondolkodó lényt teremtett: EMBERT. Az ember attól különbözik az állatoktól, hogy gondolkodik és önálló döntéseket hoz.
Nem menekül, hanem szembenéz a problémákkal és megoldja azokat.
Én csupán a következők megfontolását kérem mindenkitől:
"Ember küzdj és bízva bízzál!
De, ha nem megy legalább engem hagyjál! "
/Depresszió Zenekar /
De, ha nem megy legalább engem hagyjál! "
/Depresszió Zenekar /
Hát igen, az oktatás. Lehet csak én érzem így, de nálunk sohase volt igazán jó. Mindig is hiányoltam a stabilitást. Persze el lehet menni külföldre is tanulni, vagy akár élni is. De megéri? Szerintem itthon is lehet szép eredményeket elérni, csak több idő, kitartás és energia szükséges hozzá. Munkát találni nem nehéz - már ami a házimunkát és egyéb tennivalókat illeti -, de ha egy viszonylag jól fizető és stabil állást keresünk, amiből a családot el lehet tartani és némi összeget félrerakni a nehezebb időkre....na az már más tészta.
VálaszTörlés